Szeretettel köszöntelek a Jazzkedvelők Klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Jazzkedvelők Klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Jazzkedvelők Klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Jazzkedvelők Klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Jazzkedvelők Klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Jazzkedvelők Klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Jazzkedvelők Klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Jazzkedvelők Klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Csányi Attila
MAGYAR JAZZTÖRTÉNETI MAGÁNFELVÉTELEK KÜLÖNBÖZÕ HANGHORDOZÓKON ÉS ÚJABB DISZKOGRÁFIAI ADATOK
Bevezetõ
A magyar jazzdiszkográfia gyakorlatilag készen áll (Simon Géza Gábor: Magyar Jazzdiszkográfia 1905-1994, Jazz Oktatási és Kutatási Alapítvány, Budapest, 1994), ugyanakkor ismeretes, hogy csak azt az anyagot tudja publikálni, amely hanglemezen, vagy más hanghordozón megjelent, esetleg jelzi az elkészült, de kiadatlan felvételeket. Egy ilyen diszkográfia sohasem lehet teljesen kész, hiszen az új felvételek és kiadások újabb kiegészítéseket igényelnek, a múlt pedig még tartogat meglepetéseket jazzvonatkozásban is, mivel a sok kis és nagy hazai lemezgyárnak a század eleje óta kiadott rendkívül gazdag anyaga még ma sincs teljesen feldolgozva.
|
|
|
Agonás Péter
NEKROLÓG AZ ARGÉNYI ZENEKARRÓL
In memoriam Szabó Gábor, Nagy Marcell és Kovács Gyula
A naptár 1951 telét jelzi. Zavaros gondterhelt id?k voltak ezek. A fiatalság azonban mint mindenkor élni akart és a vérzivataros id?k ellenére különösen fogékony volt a fejl?dést sugárzó hangulati elemekre, így az új zenei irányzatokra is.
Err?l az id?r?l tudni kell, hogy a hidegháború évei voltak és tiltott volt a jazz m?velése. Szórakozóhelyeken nyíltan jazzt játszani nem lehetett.
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Beamter Jenõ (Bubi) (Budapest, 1912. augusztus 7. ? Budapest, 1984. január 14.), dzsessz-zenész (vibrafon, dob), zeneszerzõ, zenetanár.
A magyar szvingzene egyik legendás figurája volt. Játszott szinte az összes mulatóban, és szinte mindenkivel.
1930-ban érettségizett. Már hét esztendõs korában dobosnak készült, bár hegedûre oktatták. Zenei tanulmányait magánúton végezte.
Tíz éve hunyt el ?Mr. Dob?
Kovács Gyuláról beszél Kármán Sándor
Kovács Gyula (1929-1992) korának legkiemelkedõbb, legvirtuózabb magyar dzsessz-dobosa volt. A hazai dzsesszélet összes legendás alakjával játszott együtt, részt vett külföldi fesztiválokon, tanítványai között volt több mai élvonalbeli zenész is.
Õszintesége, mókázásai, hangoskodásai, bolondozásai (majdnem) mindenki barátjává tették, a magyar mûvészéletbõl olyanokhoz fûzte szoros kapcsolat, mint Gyémánt László, Ruttka Ferenc, Szász Endre, és akkor a zenésztársakat még nem is említettük.
Garay Attila [szerkesztés]
Garay Attila (Orosháza, 1931. december 2.), dzsessz-zongorista, zeneszerzõ, énekes.
"Az ötvenes években szokás volt, hogy ötven fillér felárat kérve a jegyért, a híradó és a nagyfilm között néhány rövid akrobata és bûvészszámot mutattak be. Ezt egy dobos és egy zongorista kísérte. Ez utóbbi én voltam."A 20.
A velünk incselkedõ idõ újabb tréfájának tetszik az alig hihetõ tény: 2002. január 11. Gonda János 70. születésnapja. Az emberek azon irigyelt csoportjához tartozik õ, melyben a kor, az öregedés irreleváns, legfeljebb biológiai részletkérdéseket érintõ fogalmak, hiszen a lényeg: a szellem, a munkabírás, a szakmai közeg megannyi rezdülésének intenzív megélése a személyiség idõ által kikezdhetetlen sajátságai.
Sajnos a jazz t?mak?r?vel foglalkoz?, magyar nyelv? k?nyvek el?g ritk?n ?s korl?tozott p?ld?nysz?mban jelennek meg, a r?gebbi kiadv?nyok gyakorlatilag el?rhetetlenek. Az id?k folyam?n azonban szerencs?nk is volt, mert az oldalon szerepl? k?nyveket - egy kiv?tel?vel -, az antikv?riumok polcair?l siker?lt beszerezn?nk. Ha tudsz olyan kiadv?nyr?l, mely m?g nem szerepel ezen az oldalon, k?rj?k klikkelj ide ?s ?rtes?ts r?la minket.
Deseõ Csaba és a Gyárfás Trió
Deseõ Csaba- hegedû
Gyárfás István - gitár
Czakó Péter - basszusgitár
Cseh Balázs - dob
vendégmûvészek:
Szalóky Béla - trombita
Maitinsky Anna Eszter - ének
Deseõ Csaba életútja összeforrt a Magyar Jazz aranykorával. Nagy megtiszteltetés a Muzsikus Kávéház számára, hogy színpadán köszöntheti a jazz-hegedülés magyarországi megteremtõjét, akinek változatos mûsorát - a Gyárfás Trió magas szinvonalú játékával - sokan várják.
Szabados György
Hangszer: zongora
zeneszerzõ, zongoramûvész. 
1939-ben született Budapesten, 1955-ben lépett színpadra elõször a nyilvánosság elõtt. 1963-ban tartotta elsõ szólóestjét a szabad zenei improvizáció jegyében. 1975-tõl 78-ig a legendás Kassák Klubban volt a Kortárs Zenei Mûhely vezetõje. 1983-ban alakította meg a Magyar Királyi Udvari Zenekart, amelynek rövidítése (MaKUZ) nem csak egy zenekar,hanem Szabados egész zenei tevékenységének, jelenlétének a szimbóluma, amely egy egész zenei generáció gondolkodását, mûvészi világképét meghatározta.
Vukán György napjaink egyik legmeghatározóbb jazz zenésze, aki a komolyzene területén is otthonosan mozog. Gyerekkora óta koncertezik: bejárta Európát, az Egyesült Államokat, és olyan kiemelkedõ muzsikusokkal játszott együtt, mint Philly Joe Jones, Clifford Jordan, Linda Hopkins, Anette Lowman, Frank Foster, Clarck Terry vagy Kenny Wheeler.
Vukán GyörgyBudapesten született 1941. augusztus 21-én. 1960-ban a Liszt Ferenc Zenemûvészeti Fõiskolán (Budapest) végzett zongora szakon.
Kõszegi Imre interjú
Dobos, vezetõ, tanár, a Magyar Jazz Szövetség elnöke volt évekig.
A magyar jazzdobosok egyik legjobbja Budapesten született. Pege Aladár együttesével
játszott, akivel elnyerték a Magyar Jazz Rádió Western fesztiválok és klubok versenyének elsõ díját. A hatvanas években többször is feltûnt ezeken a fesztiválokon és klubokban, sõt nemzetközi szintû elismerést is elért.
1975-ben alapította az elsõ saját együttesét (Kõszegi Rhythm and Brass), amely sajátos módon sorakoztatja fel az együttes tagjait, két fafúvós, egy dobos és egy ütõs személyében.
Tomsits Rudolf
Jazz-trombitás
Tomsits Rudolf 1946. május 12-én született. A magyar jazzmuzsika meghatározó alakja volt a hatvanas évek közepe óta és számtalan világsztárral játszott együtt. Big bandet vezetett Jugoszláviában és a világ számtalan országában vendégszerepelt. Élete utolsó korszakában a Rendõrzenekar mûvészeti vezetõje volt, és játszott a "Take four" (Babos, Kõszegi, Pege, Tomsits) zenekarban is. Tanított gyerekeket és fiatal jazz zenészeket.
Berki Tamás azon kevés jazz-zenészek egyike, aki közvetlen kontaktust tud teremteni hallgatóságával: rajongói is szuggesztív és õszinte hangulatú koncertjeiért szeretik, ahol a közönséggel szinte együtt lélegzik. Berki rengeteget tett azért, hogy a jazz mûfaját megszerettesse, közelebb hozza az emberekhez.
Berki Tamás 1946. május 16-án született Budapesten. A Bartók Béla Jazz Konzervatórium Ének Szakának elvégzése után ugyanott 5 évig volt tanár, majd a Magyar Mûvelõdési Intézet fõmunkatársa, késõbb külsõs rádiószerkesztõ, televíziós szerkesztõ, újságíró, majd ismét tanár.
A Magyar Jazz Szövetség és a Magyar Jazz Alapítvány 1992-ben alapított mûvészeti díját azzal a céllal hozták létre, hogy emléket állítsanak Szabó Gábor jazzgitáros emlékének és évente elismerjék egy-egy olyan személyiség munkásságát, aki életmûvével, mûvészi és szellemi tevékenységével hozzájárult a magyar jazzmûvészet fejlõdéséhez, a magyar zenei élet gazdagításához és nemzetközi elismertségéhez.
A hazai jazzélet legismertebb gitárosa, Babos Gyula 1949. június 26-án született Budapesten. Elsõ sikerét 1966-ban a Magyar Rádió Elsõ Jazzversenyén az elsõ helyezést kapott együttes tagjaként érte el. A hetvenes években a Kex, a Rákfogó, majd az általa vezetett, igazi lemezsikereket arató Saturnus jelzik muzsikus pályafutásának jelentõs állomásait. 1977 óta a Liszt Ferenc Zenemûvészeti Egyetem tanára. Volt Szabó Gábor partnere, játszott James Moody-val, Tony Scott-al.
Egy négytagú énekegyüttes, valamint egy szabad zenét játszó jazz-quartet két mûfajból egy harmadikat hoz létre. Találkozik a középkor, a reneszánsz és a huszonegyedik század zenéje, és az elõbbi inspirálja az utóbbit.
A vokális repertoár 7.
"Elõadóként és szerzõként is folyamatosan dolgozom, és ezt nem is bánom. Ezért nem szabok merev határvonalat, hogy mostantól csak ez egyiket akarom csinálni, de szeretném, hogy a szaxofon is mindig ott legyen a kezemben"
Dés László 1954. január 9-én született Budapesten, és 1974 óta van jelen a magyar zenei életben, szólista-díjakat nyer jazzfesztiválokon San Sebastiantól Karlovy Vary-ig. 1979-ben saját zenekart alapít Dimenzió néven. Rengeteg hazai, és külföldi koncertet adnak, és három lemezt készítenek el a zenekar kilencéves pályafutása során.
Mélyebbre a gyökerekhez
Binder Károly és a letisztulási folyamat
A magányos Binder. Bõ húszévi pályafutása alatt több mint harminc nagylemezen szerepelt, általában zenekarvezetõként vagy meghatározó személyiségként. Zeneszerzõ, zongoramûvész, több nemzetközi díj birtokosa, tizenhárom éve tanít a dzsessztanszakon. Nagy formátumú muzsikus, a hazai dzsessz- és kortárs zenei élet markáns alakja, aki pályája során az új zenei irányzatok, az eltérõ zenekultúrák és kompozíciós rendszerek szintézisén fáradozik.
17 éve | Kovács Istvánné Mária Magdolna | 0 hozzászólás
"A magyar Horváth Kornél, ma a világ legjobb ütõhangszeresei közé tartozik. Érzékeny hangzás fantáziája, akár egy vázán, vagy egy nemesfa ládikón megszállottan eljátszott virtuozitása, felülmúlhatatlannak tûnik. A különbség kollegáihoz, Trilok Gurtu, Giovanni Hidalgo, Airto Moreira-hoz viszonyítva az, hogy Horváth egy népi ütõhangszeres tradíciók nélküli országból jön. Ez ad az õ játékának egy teljesen egyéni varázsú, figyelemre méltó semlegességet."
(Ulrich Olshausen, Frankfurter Allgemeine Zeitung)
Az egyik legismertebb hazai ütõhangszeres mûvész, aki kongán és bongón túl olyan különlegesebb hangszereken is játszik, mint a gatodrum, chekere, udu, hang...
Turi Gábor
NYÍLT TÉR. KONVERTIBILIS-E A MAGYAR JAZZ?
Néhány éve, a varsói jazz jamboree alkalmából rendezett konferencián a jazz és a menedzselés kérdése volt a téma. A Jazz Forum által szervezett eszmecserére sok tekintélyes fesztiváligazgató, mûsorvezetõ kapott meghívást. A vita végén többüket - így a hágai, a pori, a moldei fesztiválok vezetõit - megkerestem, s arról érdeklõdtem tõlük, hogy rendezvényeiken miért nem találkozni magyar muzsikusok nevével. Nem lepõdtek meg a kérdésen, sõt elismerték jogosságát, de hozzátették: nem rendelkeznek kellõ információkkal a magyar jazzéletrõl, ezért nem tudnak kapcsolatba kerülni magyar együttesekkel.
Elhunyt Pege Aladár Kossuth-díjas bõgõmûvész.
A család vasárnap arról tájékoztatta az MTI-t, hogy a 67 éves mûvészt szombaton hajnalban, türelemmel viselt rövid szenvedés után, a kórházban érte a halál. Pege Aladár temetésérõl késõbb intézkednek.
Pege Aladár 1939-ben született Budapesten. Liszt-díjas érdemes mûvész, zeneszerzõ, a magyar zenei élet egyik legsokoldalúbb egyénisége - olvasható a pege.hu [1]-n. 1969-ben szerezte diplomáját a Budapesti Liszt Ferenc Zenemûvészeti Fõiskola nagybõgõ tanszakán.
SZAKCSI LAKATOS BÉLA zongoramûvész, zeneszerzõ 1943-ban született Budapesten. Kilencévesen kezdett zongorázni, elõször klasszikus zenét tanult, majd érdeklõdése a jazz felé fordult. Az 1960-as években Pege Aladár és Kovács Andor együttesében játszott; 1970-ben második díjas lett a montreuxi-i jazzfesztiválon. 1972-tõl a Rákfogó együttes, 1980-tól tíz éven át a Saturnus együttes tagja. 1971-tõl 1984-ig a Bartók Béla Zenemûvészeti Szakközépiskola dzsessztanszakának tanára volt.
Benkó Dixieland Band
Az 1957-ben alakult Benkó Dixieland Band indulása is remekül sikerült: már elsõ lemezük aranylemez lett. Hazai fesztiválok és versenyek sorát nyerték, számos kitüntetést mondhatnak magukénak. Koncertjeiken tízezres hallgatóság elõtt olyan világsztárokkal dolgoztak együtt, mint például az amerikai Milt Jackson, Freddy Hubbard, Al Grey, Buddy Tate, Joe Murányi, vagy az európai Chris Barber, Kenny Ball, Huub Janssen, Acker Bilk - és még sokan mások.
17 éve | Kovács Istvánné Mária Magdolna | 0 hozzászólás
Tabányi Mihály
(1921. február 1. Pilis) kétségtelenül a magyar jazztörténet egyik legérdekesebb figurája. Sikereit ragyogó zenei tehetsége mellett a kiváló budapesti zeneakadémiai képzésnek is köszöntette. (Kodály Zoltán: ,,Ha Tabányi játszik a tangóharmonikán, akkor az nagyon jó.") Emellett nem elhanyagolható tény rendkívüli szorgalma,
a rengeteg gyakorlásból és a rendszeres sportolásból (úszás) fakadó, szinte hihetetlen állóképessége. Nyolcvanadik életévében is (!) könnyedén játszik végig egy közel háromórás koncertet.
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
