Szeretettel köszöntelek a Jazzkedvelők Klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Jazzkedvelők Klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Jazzkedvelők Klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Jazzkedvelők Klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Jazzkedvelők Klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Jazzkedvelők Klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Jazzkedvelők Klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Jazzkedvelők Klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
1/1 oldal (2 videó)
Album: Macho (1975)
"As much a product of its time as it is the result of session overlord Bob James' style, MACHO makes for quite a good Gabor Szabo record. The guitarist again opts to work with studio musicians here. But he is heard in markedly good form, spinning out exceptionally memorable solo lines and playing leads like he means it. Besides Szabo, only Bob James and Tom Scott are offered solo roles and both compliment the guitarist's style nicely. "Hungarian Rhapsody," although popularized in James' inimitable and not unlikable style, is a successful celebration of Szabo's heritage and the result of the guitarist's recent return from his native land. Although it would be interesting to hear a more traditional arrangement of this composition, Szabo employs gusto in his dance-jazz variation. Szabo invests some of his best playing in the album's greatest moments: the lovely ballad, "Time" (which became a staple of Szabo's repertoire and was later known as "Alicia") and the enchanting, hypnotic "Macho," another variant of Szabo's reliable "Passin' Thru" groove. Both titles deserve high status in the guitarist's recorded lineage. The album's remaining tracks - the disco-jazz of Bob James' "Transylvania Boogie," the Headhunters funk of Harvey Mason's "Ziggedy Zag" and a cover of Phoebe Snow's hit ballad "Poetry Man" - are also quite well done and worth hearing. MACHO, perhaps Gabor Szabo's last significant recording, offers much of the guitarist and his unique personality to be enjoyed." www.dougpayne.com
|
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!